Szeptember 21-22 Mabon, Őszi napéjegyenlőség
2004.09.25. 15:10
Mabon
(Őszi napéjegyenlőség)
Mabon az aratás végének az ünnepe. A nap és az éjjel ismét egyenlően oszlik el. Ez a hálaadás, a mérlegelés és a meditáció ideje. A Napisten meghal, de áldozatával tovább élhetünk bőséges ajándékaival.
Ezen az ünnepen pontosan követni kell a megfelelő eljárásokat, vagy különben nem lesz sikeres a jövő évi aratás. Az egyik ilyen eljárás a "nyak" vágása. A nyak volt az utolsó kéve, mely állva maradt és úgy tartották, hogy az Aratás Szellemét tartalmazza. Természetesen senki sem akarta vállalni a felelőséget a megöléséért. Sokszor az aratók olyan messze álltak tőle, ahogy csak lehetett és rádobálták a sarlóikat, amíg végül levágták és így ez közös tett lett.
Csutkababát csináltak, mely az Istennőt ábrázolta. Ha az aratás bőséges volt, a Lány foglalta el a fő helyet a fesztiválon. Ha szegényes volt, akkor a Banya lett belőle. Sokszor a Lány figurát a parasztok otthonában tartották, hogy a gabona szellemét szimbolizálja és a következő évig őrizték. A Banyát viszont parasztról parasztra adták, amíg ahhoz érkezett, aki utoljára fejezte be az aratást és a Banyáról kellett gondoskodnia egész télen. Bizonyos esetekben a kévét "Az Anyának" hívták és egy terhes nő képére formálták. Az alakot a falu legöregebb férjezett asszonya csinálta és a paraszt feleségének adta.
A "nyak vízbe mártása" azt jelentette, hogy az utolsó kévét vízbe mártották amint behozták a földekről és ez bőséges esőt hozott a következő év termésének.
A tánc jelentős az összes mezőgazdasági ünnepen, hogy megáldja a magot, segítse nőni és az aratást is megáldja. Szokásos tánc volt a spiráltánc. Megfogták egymás kezét és formákat leírva táncoltak. A dalok boldogak.
forrás: aradia.uw.hu
|