Mabon

(�szi nap�jegyenl�s�g)

Mabon az arat�s v�g�nek az �nnepe. A nap �s az �jjel ism�t egyenl�en oszlik el. Ez a h�laad�s, a m�rlegel�s �s a medit�ci� ideje. A Napisten meghal, de �ldozat�val tov�bb �lhet�nk b�s�ges aj�nd�kaival.

Ezen az �nnepen pontosan k�vetni kell a megfelel� elj�r�sokat, vagy k�l�nben nem lesz sikeres a j�v� �vi arat�s. Az egyik ilyen elj�r�s a "nyak" v�g�sa. A nyak volt az utols� k�ve, mely �llva maradt �s �gy tartott�k, hogy az Arat�s Szellem�t tartalmazza. Term�szetesen senki sem akarta v�llalni a felel�s�get a meg�l�s��rt. Sokszor az arat�k olyan messze �lltak t�le, ahogy csak lehetett �s r�dob�lt�k a sarl�ikat, am�g v�g�l lev�gt�k �s �gy ez k�z�s tett lett.

Csutkabab�t csin�ltak, mely az Istenn�t �br�zolta. Ha az arat�s b�s�ges volt, a L�ny foglalta el a f� helyet a fesztiv�lon. Ha szeg�nyes volt, akkor a Banya lett bel�le. Sokszor a L�ny figur�t a parasztok otthon�ban tartott�k, hogy a gabona szellem�t szimboliz�lja �s a k�vetkez� �vig �rizt�k. A Bany�t viszont parasztr�l parasztra adt�k, am�g ahhoz �rkezett, aki utolj�ra fejezte be az arat�st �s a Bany�r�l kellett gondoskodnia eg�sz t�len. Bizonyos esetekben a k�v�t "Az Any�nak" h�vt�k �s egy terhes n� k�p�re form�lt�k. Az alakot a falu leg�regebb f�rjezett asszonya csin�lta �s a paraszt feles�g�nek adta.

A "nyak v�zbe m�rt�sa" azt jelentette, hogy az utols� k�v�t v�zbe m�rtott�k amint behozt�k a f�ldekr�l �s ez b�s�ges es�t hozott a k�vetkez� �v term�s�nek.

A t�nc jelent�s az �sszes mez�gazdas�gi �nnepen, hogy meg�ldja a magot, seg�tse n�ni �s az arat�st is meg�ldja. Szok�sos t�nc volt a spir�lt�nc. Megfogt�k egym�s kez�t �s form�kat le�rva t�ncoltak. A dalok boldogak.

forr�s: aradia.uw.hu