A wicca története, hitvallása és ünnepei
2004.09.11. 12:18
A Wicca, más néven Zöld Boszorkányság a látható és láthatatlan természet tiszteletén alapuló több ezer éves mágikus termékenységkultusz folytatása. A természet, a béke, és a mágia vallása. (A Wicca jelentése meghajlítani, megváltoztatni. Azokra az emberekre utal, akik meg tudják változtatni a valóságot.) A Wicca Európában az 1940-es 50-es években született újjá. A Boszorkányság megújítása Gerald B. Gardner (1884.-1964.) nevéhez füzôdik, aki 1939-ben csatlakozott egy dél-angliai, akkor még titokban létezô boszorkánycsoporthoz, majd késôbb saját coveneket alapított, s írásban is lefektette a modern Wicca alapjait. A vallásnak ma már több százezer követôje van a világon, fôként Nyugat- Európában és Amerikában, akik covenekben, hivatalos Egyház keretein belül végzik munkájukat. (A coven a latin conventus -gyülés, gyülekezés- szóból származik.) A boszorkányok titkos tanításait az Árnyak Könyve tartalmazza. Minden csoport és minden boszorkány saját könyvvel rendelkezik. Ebben az ôsi tudást viszik tovább és a saját tapasztalataikat is feljegyzik.
Hitvallása:
Ami közös a különbözô tradíciókban: - A látható és láthatatlan természet tisztelete, szeretete, az örök körforgás elfogadása.
- Az Isteni Pár tisztelete, tehát a férfi és nôi aspektus egyenrangúságának elfogadása Isteni és emberi szinten egyaránt. -Etikai szabálya, tanítása: Azt teszel amit akarsz, csak ne árts másoknak!
A Wicca minden okkult, metafizikai, filozófiai és vallási rendszert elfogad.Tanításai között megtalálhatók az ókori misztériumok ugyan úgy, ahogy a sámánizmus egyes elemei, a keleti filozófiák vagy az okkultizmus és a rituális mágia. A Wicca szabad vallás, nem térít, nincsenek dogmái, parancsolatai. A csoportok vezetôi sem uralkodnak a coven tagjai felett, csak tudásszintjük különbözteti meg ôket a többiektôl. A boszorkányok legfontosabb tevékenységei a természet, a Föld védelme, és a gyógyítás. A Kelta Wicca Hagyományôrzôk a Wicca közös hitvallását a Kelta Tradícióra alapozva gyakorolja. Az ôsi természetvallás, és hit felelevenítése mellett, az ôsi kelta természeti ünnepeket és hagyományokat kutatja, használja.
A Wicca ünnepei:
A Wiccának nyolc fô ünnepe van. (A téli és a nyári napforduló, a tavaszi és az ôszi napéjegyenlôség, és ezek felezôpontjai.) Ezek neve sabbat. - Yule: december 21. (téli napforduló) A Nagy Istennô gyermekeként újjászületô Napisten ünnepe, a téli napforduló, a fény újjászületése. - Litha (Midsummer): június 21. (nyári napforduló) A tüz, a nyár, a termékenység és az ereje teljében lévô Napisten és a termékeny Földanya ünnepe, rituális tüzgyújtás, a tüz átugrálása - Ostara (Eostara): március 21. (tavaszi napéjegyenlôség) A tavasz, az ébredô természet és az életerô ünnepe. - Mabon (Modron): szeptember 21. (ôszi napéjegyenlôség) A gyümölcsérés, a szüret, a bôség, a harmónia, az egyensúly, a megelégedettség és a Földanya (Modron) ünnepe. - Samhain (Halloween): november 1. Az ôsök, a halottak, az alvilági Agancsos Isten ünnepe, a kelta újév kezdete. - Lughnasadh (Lammas): augusztus 1. Lugh isten és a termékeny Anyaistennô esküvôje, a gabona, az aratás, a termékenység, az új kenyér, a játék ünnepe. - Beltane ( Beltene, Walpurgis): május 1. A szerelem, az Isteni nász, a természet, a fák, a lombok, virágok, a meleg, ünnepe. - Imbolc (Imbolg, Oimelc): február 1. A növekvô fény, a megtisztulás, a tüz, a gyertyaszentelés, a szüz istennô ünnepe, új tagok avatása.
A kisebb ünnepek, például a telihold ünnepek, vagy a nemzetenként változó ünnepek neve esbat.
Forrás: www.samirah.ow.hu
|